„Itt a Magyar Róma!” történelmi séta – 1. útvonal Történelmi séta az Érseki Vízivárosban és a „Magyar Sion” hegyén! (Nemzeti Emlékhely) „Itt a Magyar Róma!” (Babits Mihály) Minden pénteken, szombaton és vasárnap 10:00 órától (igény szerint, 10 fő esetén más időpontban is) Minimális létszám: 8 fő Előzetes bejelentkezés szükséges! Találkozás – útvonal: A séta a Főszékesegyházi Könyvtár sarkától indul (Pázmány Péter és Liszt Ferenc u. sarka). Víziváros: a magyarországi Duna-szakasz egyetlen épen maradt vízi várrendszere: Hévizi erőd / Mattyasovszky – bástya (Balassa Bálint sebesülésének helye) – Rév-kapu bástya – Erzsébet-park (a királyné szobrával), Prímási palota – Sobieski emlékmű – középkori városfalak – Uzicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi (Európa legnyugatibb középkori dzsámija, 2. Szulejmán szultán eredeti emléktáblájával) – Malom-bástya (a 15. sz.-i reneszánsz vízgép története). Várhegy: Árpád-házi királyaink és az érsekek székhelye. A királyi vár rövid története, Szent István vértanú templom emlékhely, Millenniumi Emlékmű a Dunai- rondellán. Látogatás az Esztergomi Főszékesegyházban (csak liturgikus tér). A séta időtartama: 2,5 – 3 óra. Részvételi díj: 3 000.-Ft/fő (6 év alatti gyermekeknek ingyenes.) A díj tartalmazza a Főszékesegyház csoportos belépti díját is. Információ – jelentkezés: személyesen az alábbi címen, telefonon a +36 33 520260-as, a +36 70 391 9992 sz. telefonon, a cathedralisegom@gmail.com, valamint a […]

„Itt a Magyar Róma!” történelmi séta – 2. útvonal „Itt a Magyar Róma!” (Babits Mihály) A (Becket) Szent Tamás – hegy története, Claudio Monteverdi Esztergomban Minden szombaton 14 órától (igény szerint, 10 fő esetén más időpontban is) Minimális létszám: 8 fő Előzetes bejelentkezés szükséges! Találkozás – útvonal: A séta a Főszékesegyházi Könyvtár sarkától, a Cathedralis Tours Utazási Iroda elől (Pázmány Péter/Liszt Ferenc u. sarka) indul. A 19. sz. elején Kis-Lévának nevezett városrész érintésével jutunk el a Szent Tamás-hegyi kálvária stációihoz vezető tereplépcsőig. Felsétálunk a 7 építményből álló stáció-sor előtt a kápolnáig. (A Keresztút 14-ből 7 stációra redukált, klasszicista építményekbe foglalt, domborműveit az 1830-as években Andreas Schrott bécsi szobrász készítette. A stáció kápolna-szerű építményeiben kaptak helyet a megostorozott Krisztus és „búsuló” Krisztus 18. sz-i fa-szobrai melyek egykor a Várhegyen álló középkori főtemplom romjai közt kialakított falfülkékben álltak.) A hegytetőn álló, 1823-ban átadott kápolnát Benyovszky János püspök emeltette az Esztergomért elesett hősök emlékére. (Az előtte álló Kálvária-jelenet szoborcsoportját Görgey Márton kanonok még a várhegyi néhai főtemplom romjai között állíttat-ta fel. Készítője 1781-ben Hebenstreit József osztrák szobrász volt.) A kápolna előterétől kitárul előttünk a nemzeti-és európai örökséggé nyilvánított várhegyi műemlék- együttes, a Víziváros, a Királyi város és a tágabb környék látványa. Becket ( Szent) Tamás Canterbury-i […]

„Itt a magyar Róma!” történelmi séta – 3. útvonal Az ország első városa: Esztergom – Hévíz és a Királyi Város történelmi séta minden vasárnap 14 órától (igény szerint 10 főtől más napokon és időpontban is) Minimális létszám: 8 fő Előzetes bejelentkezés szükséges! Találkozás – útvonal: A séta a Főszékesegyházi Könyvtár sarkától, a Cathedralis Tours Utazási Iroda elől (Pázmány Péter / Liszt Ferenc u. sarka) indul. Hévíz: Sétánkat a Kis-Duna platánfái alatt haladva Hévíz és fürdők történetének megismerésével kezdjük. A Szent Tamás-hegy lábánál fakadó meleg vízű források által Hévíz-tó környékén a korai középkorban alakult ki Hévíz település, mely az Érseki Víziváros és a Királyi Város között terült el. A felszínen megjelenő meleg forrásvizet fürdésre már a rómaiak is használták. Árpád kori források a 12. sz. 70-es éveiben említik első ízben, a III. Béla király idejében emelt első  hazai közfürdőt. A török korban is szívesen használták a meleg karsztvizet, melyre malom és fürdők települtek. A 19. sz. közepétől egyre fejlődő fürdőtelepen az 1840-es években nyílt meg a Szent István Fürdő Szálloda (megszállt benne Kossuth Lajos, gr. Széchenyi István is), 1912-ben a fedett uszoda (védett ipartörténeti emlékünk), 1927-re pedig a mai strandfürdő, a Szent István Artézi Fürdő Telep. Királyi Város: A Szent Lőrincz […]