„ITT A MAGYAR  RÓMA!” /Babits Mihály/ Egész napos program Esztergomban és Párkányban A programcsomag tartalma: kisvonatozás sétahajózás idegenvezetés múzeumi belépők múzeumi tárlatvezetés audioguide Kirándulásra, városnézésre és múzeumlátogatásra leginkább alkalmas évszak a tavasz és az ősz. A Pilis-hegység észak-nyugati lankáira, a Duna partjára települt ősi királyi-érseki város ilyenkor mutatja legszebb arcát az ide látogató vendégeknek. Esztergom, a Duna jobb partján és Párkány, a Duna bal partján úgy él együtt, mint Buda és Pest! A párkányi Duna-korzóról az esztergomi várhegy látványa mintegy leképeződése a pesti Vigadó térről a budai vár látványának! Töltsön el egy felejthetetlen napot e két várost összekötő folyam partján… A várhegyi műemlék-együttes Nemzeti Emlékhely, a királyi vár Európai Örökség is! Találkozási pont Esztergomba Budapestről legegyszerűbb és legkényelmesebb vonattal utazni. A sűrűn közlekedő, kényelmes vonat alig egy óra alatt a modern esztergomi vasútállomásra ér.  A vendégeket idegenvezető és kisvonat várja, amely azután egész nap a rendelkezésükre áll. Érkezést követően, idegenvezető kíséretével, a kisvonattal utazunk a Bazilikáig. Távolabbról, különjárati autóbusszal érkező vendégek a Bazilika alatt, a Szent Adalbert Központ előtti ingyenes parkolóba érkeznek és a Prímás Pincében, a lift melletti Találkozási Ponton találkoznak az idegenvezetővel. (Itt veszik fel az audioguide készülékeket az egész napos programhoz.) Bazilika Vezetett látogatás a magyar főtemplomban […]

Az ország első városa: Esztergom – Hévíz és a Királyi Város 2022. május 1 – október 30. között történelmi séta minden szombaton 10 és vasárnap 14 órától (igény szerint 10 főtől más napokon és időpontban is) Minimális létszám: 8 fő Előzetes bejelentkezés szükséges! Találkozás – útvonal: A séta a Főszékesegyházi Könyvtár sarkától, a Cathedralis Tours Utazási Iroda elől (Pázmány Péter / Liszt Ferenc u. sarka) indul. Hévíz: Sétánkat a Kis-Duna platánfái alatt haladva Hévíz és fürdők történetének megismerésével kezdjük. A Szent Tamás-hegy lábánál fakadó meleg vízű források által Hévíz-tó környékén a korai középkorban alakult ki Hévíz település, mely az Érseki Víziváros és a Királyi Város között terült el. A felszínen megjelenő meleg forrásvizet fürdésre már a rómaiak is használták. Árpád kori források a 12. sz. 70-es éveiben említik első ízben, a III. Béla király idejében emelt első  hazai közfürdőt. A török korban is szívesen használták a meleg karsztvizet, melyre malom és fürdők települtek. A 19. sz. közepétől egyre fejlődő fürdőtelepen az 1840-es években nyílt meg a Szent István Fürdő Szálloda (megszállt benne Kossuth Lajos, gr. Széchenyi István is), 1912-ben a fedett uszoda (védett ipartörténeti emlékünk), 1927-re pedig a mai strandfürdő, a Szent István Artézi Fürdő Telep. Királyi Város: A Szent […]